Katona szerelem 2

Második fejezet

Teherautókba irányítottak minket, a kicsiket családi kisbuszokba vitték. Amint tele lett egy autó már ment is el. Kb 20 perc múlva már úton is voltunk. Én Scotték mögött foglaltam helyet Tommal a kezemben. 2 órát utaztunk sokan álomba sírták magukat, de néhányan fent voltak a történtek miatt, én is közöttük voltam. Nyugtatásként Tomi fejét kezdtem el simogatni. Annyira selymes volt a haja és puha a bőre. Mintha csak tegnap lett volna, amikor a karomba tartva gügyögtem neki és játszadoztunk a zörgő játékokkal. Nem gondoltam volna, hogy 19 éves koromba már "anyuka" leszek és katona. Még túl tapasztalatlan vagyok. És mi lesz ha valamit elszúrok? Mi lesz ha meghalok és Tomi egyedül marad? Kétségek és kételyek árasztották el a fejemet. Kezdtem bepánikolni. Nem, nem, nem. Minden rendben lesz, majd Taráék segítenek. Igen rájuk mindig számíthattam, ők biztosan a segítségemre lesznek. Megkönnyebbülve vettem észre, hogy az autó lelassított az erdő közepén. A sofőr torokszakadtából elkezdet kiabálni.

-Gyerünk gyerekek, ébresztő!Megérkeztünk!

Mindenki felriadva rohant ki az autóból. A nyöszörgő Tommal én is kipattantam a járgányból. Még egy teherautó érkezett meg kb 20-30 fiatalkorú és felnőtt szált ki belőle. Közöttük egy izompacsirta kopasz fickó vált ki a tömegből, aki előre ment az erdőbe.

-Jól van gyerekek, gyertek utánam megmutatom a bunkerokat.

Néhányan nyavalyogtak, de én csak szorosabbra fogtam a kis csomagom és mentem a katona után. Nagyon sokat mentünk, lihegések és szitkozódások zavarták meg az erdő csendjét. A vezetőnk egy árokba sétált elsöpörte az ágakat a földről, majd az ottani hatalmas csapóajtót kinyitotta.

-Na megérkeztünk gyerekek. Ez mától az otthonotok "kapuja". Itt minden van hálótól egészen a kiképző termekig. Most lemegyünk és kitöltötök a szükséges papírokat, majd ruhát és szoba kulcsot kaptok.

Majd megfordult és lement az alagútba. Mi is elindultunk utána. 10 percig a kivilágított lépcsőkön mentünk, amikor egy folyosóhoz értünk. Amint mentünk egy hatalmas teremben kötöttünk ki. A terem közepén 7 asztal állt 7 katonával, előttünk tornyosulnak a kitöltendő papírok.

-Na megérkeztünk! Mindenki álljon sorba egy-egy asztalnál töltsétek ki a papírokat, vegyétek el a bunker alaprajzát és a szobáitok kulcsait.Utána leléphettek. Amit szükségünk van rátok azonnal szólunk a hangosbemondón.

Mindenki rohanva ment egy asztalhoz, hogy minél hamarabb végezzenek és a szobájukban maguk lehessenek. Jómagam inkább a sor végére mentem volna, mert féltem, hogy folytatnám a negatív gondolataimat úgy mint a kocsiban, de sajnos a tömeg sodort magával, ezért középen állhattam a sorban. Tamarát és Scottot elvesztettem a "nagy" tömegben. Akaratlanul is elkezdtem dúdolni az Anastasia- Volt egy régi december című dalát. Ettől mindig megnyugszom és némi bátorság önti el a lelkem. Néhányan beszálltak a dúdolásba vagy elkezdtek énekelni, mások csak hallgatták. A hangulat már nem volt nyomasztó, de vidámnak sem mondható. A szorongó fiatalok valamennyire ellazultak. Észre sem vettem, hogy amikor kétszer eldúdoltuk a dalt én következtem

-Következő! Neve? Születési ideje? Lakcíme? Családja?

Mély levegőt vettem és elkezdtem válaszolni a kérdéseire.

-Égi Kira, Budapest. ..., 2003. december 3., A családom meghalt, csak az öcsém él.

A férfi rám néz majd az alvó öcsémre.

-Azt akarod, hogy itt éljen?
-Azt akarom, hogy velem éljen!

Elismerően néz rám majd folytatja.

-Az ő adatai is kellenének.
-Égi Tamás, 2013. február 6.
-Ruháitok mérete?
-Az enyém M, Tomé 130.
-Rendben, itt a térkép és a szobátok kulcsa, mivel ketten vagytok közös szobába lesztek és nem lesz szobatársatok.
-Rendben, köszönjük.

Elvettem a papírt és a kulcsokat, kiléptem a sorból aztán elmentem megkeresni a szobánkat. "21" vas betűkkel állt az ajtónkon a kulcson szereplő szám. A szobánkban csak a legszükségesebb bútorok voltak. Egymás mellet két ágy közöttük egy komód, velük szemben két szekrény amiben volt egy régi tévé. A szekrények mellet volt egy ajtó ami a fürdőszobába vezetett ami egy tusolóból egy vécéből és egy csapból állt tükörrel együtt. Amint beléptem az volt az első, hogy ágyba bújtattam az öcsémét, majd a másik ágyra levetettem magam és a térképet tanulmányoztam.
Két konditerem, egy tornaterem, két ebédlő, három folyosónyi hálószobák, és belső lőtér. Hát nem lesz sétagolap.