Nem vagyok korcs

Nem vagyok korcs

Az erdő közepén sétálok, talpam alatt a már elszáradt levelek zörögnek. Nem tudom, hogy hogy kerültem ide. Ez a hely nem ismerős. Miért is indultam útnak? Fáj a lábam és éhes vagyok. A csípős szél finom illatokat hozott. Követve az illatokat egy házhoz értem. Kéményén szürke füst szált ki, ablakai megvoltak világítva. Óvatosan közelebb mentem, de valaki kijött a házból egy puskát tartva a kezében. Annyira megijedtem, hogy gyorsan és hangosan egy közeli fa mögé bújtam. A fiú ezt meghallotta és felém közeledett. A fa tövébe minél kisebbre próbáltam összegömbölyödni, nehogy meglásson. A fiú puskája csövét felém irányította, mire én félelmembe elkezdtem nyüszíteni. Mancsaim alól kilesve vettem észre, hogy a cső már nem mutat felém és a fiú előttem guggol. Nagy kezét felém rakja, de én gyorsan felpattanok és hátraaraszolok. Mire ő guggolva felém közelít és ismét a kezét nyújtja felém, de most nem akar megérinteni. Lassan és óvatosan közelítem meg az orromat a tenyeréhez érintem. Nagyon finom illata van. Egyre közelebb és közelebb megyek hozzá. A fiú hirtelen felkap és bevisz a házba.

-Nem akarok menni!

Izgek mozgok, de ő erősen fog. A házba érve lenyugszom. Kellemesen világos van bent és meleg is van. Letett egy puha szőnyegre a kandalló közelébe, annyira kellemes volt, hogy összehúztam magam és elaludtam. Az otthonomról álmodtam. Éppen a három bátyámmal játszottam az odúnkba, amikor anya megjött az ebéddel. Apa még mindig nem jött vissza. A bátyáim kezdtek aggódni érte, én nem igazán hiszen ő a legerősebb. Anya gondterhelten kezdett el mosdatni. A testvéreimnek elegük volt a várakozásból ezért apa után eredtek. Anya próbálta megállítani őket, de nem sikerült. Összetörten ült mellém.

-Menj utánuk! 

Aggódva nézet rám.

-Ne aggódj itt fogok várni rátok! Rendben?

Anya megpuszilta homlokom és megígértem neki, hogy nem megyek el amíg vissza nem jönnek. De anya, a testvéreim és apa nem jöttek vissza.

Arra keltem, hogy valaki felemelt és egy gőzölgő víz felett lóbál, majd egyre közelebb és közelebb kerül.
-Neeeee nem akarom!
Ficánkolok ahogy csak tudok, de nem használ a meleg vízbe beletett. Valami furcsa folyadékot összedörzsöl, amiből fehér hab lesz és a bundámba dörzsöli. Miután már mindenhol habos lettem fog egy botot amiből víz jön ki és lelocsol. Miután készen lettem végre kivesz a vízből és egy anyaggal felitatja a vizet a bundámról. A fiú elővesz egy új, de száraz rongyot és belecsavar, majd visszavisz a tűzhöz. Itt megint elálmosodok.

Másnap egy hatalmas ágyban ébredek, mellettem a borostás fiú. Ő is elkezdett ébredezni. Megetetett és most ő ment fürdeni. Meleg ruhába felöltözött és egy bögre valamit kortyolgatott, én addig a lábánál aludtam. Nemsokkal később autó hangját hallom. A bejárati ajtó kinyílik én támadásra készen elkezdtem vicsorítani és morogni. Egy idős férfi és egy nő jött a házba. Nem igazán értem, hogy miért de a fiú rám szólt.
-Elég, hagyd abba!
Nem igazán értettem, hogy mit mond, de abbahagytam a morgást és az ölébe ugrottam vigasztalásként. A férfi mérges hanggal beszélt a fiúhoz. Érzetem, hogy milyen gyorsan dobbog a szíve. Pánikba estem és elkezdtem morogni a férfira. A nő csak ott  állt és nézet. Abbahagytam a morgást és kíváncsi tekintettel néztem a nőt. Leguggolt és előrerakta a kezét. Kíváncsian leugrottam a fiú öléből és lassan odamentem hozzá. Neki is finom illata volt. Hasonlít a virágokhoz. Szeretem a virágokat. Belenyomtam a fejemet a kezébe és dörgölőztem. A nő elkezdet kuncogni és vakargatni a fülem tövét.
-Óóó! Ott nagyon jó!

Eltelt egy év, már nem az erdőben élek, hanem a városban. Nick a gazdám minden nap elvisz sétálni, Eleinte a négylábú barátaim furcsállva  és irigyelve néztek. Hogy miért az nem tudom, talán a szép szürke bundám miatt vagy csak azért mert én nem vagyok pórázra kötve. Emlékszem egyszer a futtatón ahol a többi négylábú már szabadon futkározhat egyszer csak bekerítettek.
-Nézd már ezt a szőrpamacsot!
-Milyen rút!
-Tuti, hogy korcs.
Korcs mi az a korcs?
-Mégis mi az a korcs?
A kutyák elkezdtek nevetni rajtam.
-A korcs az amikor az egyik szülőd nem olyan mint a másik.
Nem értem az én anyám és apám ugyan az volt. És a testvéreim is azok voltak, na meg én is olyan vagyok. Nem vagyok korcs!
-Nem vagyok korcs! Anyám és apám ugyan abból a fajból valók!
-Akkor viszont az anyád félrelépet.
Az átkozott kutyát nevettek mire én nagyon, de nagyon mérges lettem. Ezek a kutyák sokkal nagyobbak nálam, de ez engem nem érdekel. Vicsorítva a nagy fekete kutyának ugrottam és a lábába haraptam. Össze-vissza ugrándozott vele együtt én is. Egy hang térített észhez.
-Lola elég! Hagyd abba!
Elengedtem a lábat amit szorongattam és Nick felé sétáltam. Az áldozatom sírva rohant gazdájához.
-Rossz farkas!
A hanglejtésén tudtam, hogy rosszat tettem, de én nem így gondoltam. Néhány kutya lapulva odajött hozzám.
-A gazdád azt mondta, hogy farkas?
-Te farkas vagy?
-Gyakran mondogatják, hogy farkas.
-Király, akkor te egy igazi nemesi vérvonalból származol.

Na és így lett, hogy én a "korcs", aki valójában egy tiszta vérű farkas lett a kutyafuttató királya.