2.fejezet
2 évvel később
Japán, Kiotó
Egy keleti városkában a piros lámpás negyedből két kislány indult útnak a feketepiac felé. A legidősebb 12 éves volt. Fekete haját szépen felkötötték, egy két hajtűvel kicsinosították. Ruhája kellően díszes és látszott rajta, hogy új. A másik lány csak 8 éves. A haját neki is felkötötték, de nem olyan szépre mint a másiknak. A ruhája sem volt díszes, valójában a ruhát tőle örökölte, ahogy a fapapucsát is. A kicsi lány nem bánta, szerette az idősebbik lányt, a barátja volt és a fogadott nővére. Útjuk során számos szegényember megbámulta őket, ritka hogy gésatanoncok járnak a feketepiac felé. A bátrabbak egy lépést léptek feléjük, de ilyenkor a mögöttük sétáló testőr a kardjához nyúlt. A fegyvertelen emberek azonnal eltűntek a mocsokba. A legidősebb Yuuki élvezte a figyelmet, persze annyira nem kalandoztak el a gondolatai, hogy ne tudjon válaszolni Yuko kérdéseire. Yuko még mindig bizonytalan volt, abban hogy nővére feljebb lépését és az ő születésnapi ajándékát a feketepiacon keressék meg. Yuuki kiharcolta kettejüknek a danna asszonytól, hogy adjon nekik fejenként 4-4 jent. De nem csak a pénzt harcolta ki, hanem azt is, hogy azt vehessenek amit csak akarnak következmény nélkül. Yuuki már régóta tervezgetett. Elege volt az idegen testőrökből, akik nem teljesítették a parancsait, csak akkor hogy ha a danna asszony engedélyezte, ezért úgy döntött, hogy saját testőre lesz. Egy hetes kérlelésbe végül Yuko is beadta a derekát, ő is testőrt akart, így hát elindultak a piacra.
Már a piac közepén járhattak, amikor Yuuki meglátott egy olyan kutyakölyköt, akinek félelmetes agyarai voltak, a szemében pedig akkora erőt látott, hogy teljesen megfélemlítette. A borzongás végigszaladt a hátán, majd a karján. Ez egy jel! Ő az akit kerestem! Yuuki megfogta húga kezét és a kutyaárushoz húzkodta. Az eladó büdös volt az ürüléktől, arca piszkos és véraláfutásos, leheletéből érezhető az alkoholszag. A két lányt meglátva mosolyogva invitálta őket közelebb. A kisebbik engedett a csábításnak és csillogó szemekkel nézte a férfi által bemutatott kölyköket. Yuuki viszont észrevette, hogy azt a kutyát, amit ő nézett ki nem mutogatja.
-És ez a kölyök?
A férfi Yuukira nézett, aki a kinézett kölyökre mutatott.
-Ó kisasszony biztosan nem akarja azt a korcsot, van annál sokkal aranyosabb kutyus!
Egy kutyát gyorsan felkapott és elkezdte mutogatni, de már Yuko is észrevette a turpisságot és ő is a nővére által kiválasztott kutyát akarta. Végül az árus kétségbeesésében a székére süppedt.
-Sajnálom kisasszonyok, de ezt a kutyát nem tudom eladni! Már nagyon sokan megakarták venni, de azonnal vissza is hozták.
-Megfizetem!
Az árus Yuukira nézett.
-Nem eladó!
-A dupláját fizetem!
-Akkor ezt is megveszitek! Ugyanis ő az oka, hogy nem tudom eladni azt a kutyát!
A lányok értetlenül néztek a férfira, mire ő megfogott egy láncot és húzni kezdte. A lánc végén egy koszos embergyerek volt. Bokáig érő ruhája szakadt és piszkos volt. Egykoron nagyon szép lehetett, ahogy a haja is. Egyenes haja kócosan, csimbókba állt, sőt még az arca sem látszódót ki a piszkos hajból. Yuukit nem érdekelte a lány csak nyűgnek tekintette, de vele ellentétben Yuko érdeklődve guggolt le a koszcsomag elé. Az első gondolat, ami eszébe jutott a kislánynak, hogy nagyon büdös, alaposan meg kell fürdetni. Megfogta a lány piszkos haját és elhúzta annak arcából. A látványtól a lélegzete is elállt. Bőre a kosz ellenére, hófehér, akár a hó. Szája cserepes, de aranyosan telt. És a szemei... a legcsodálatosabb dolog amit látott emberen. Azok a sötétzöld szemek emlékeztették a szülőföldjére, ahol rengeteg zöld volt. Kellet neki ez a lány. Ha testőrnek nem jönne be, akkor még így is lehetne szolgáló. Az ő szolgálója. Tetszett neki ez a gondolat.
-Áll az alku!
Nővére meglepődött húga határozottságán
-Biztos vagy benne?
-Azt mondtad, hogy Ninko-sama következmény nélkül engedett ki minket vásárolni, és hogy azt veszünk amit csak akarunk.
-Ez így is van!
-Akkor biztos vagyok, mehetünk haza Yuuki onee-sama!
Yuuki minden kapott pénzüket odaadta az árusnak , aki boldogságtól vigyorogva vette el a pénzt és cserébe a két láncpórázt adta oda a lányoknak.
Yuuki a kutyát húzta magával, de Yuko egy gyermeket.
Amikor megérkeztek, Ninko-sama az üzlet tulajdonosa nagyon mérges lett a két koszos "dög" miatt. De amint megmosdatták a gyereket és a kutyát félelmetes mosoly terült el az arcán. A kutya szép és egészséges volt. A fogai is rendben voltak. Tökéletes őrzőt lehet belőle nevelni. A kislány sápadt és sovány volt. Testén karmolás és harapások voltak, némelyik seb elgennyesedett. A haja búza-szőke, arca beesett. Egyedül ami szép volt benne azok a zöld szemek. Ninko-sama rábízta a lányt a szolgálókra, hogy tanítsák be az alapvető dolgokra, a kutyát pedig kiköttette, hogy vigyázzon a kertre.
-És ez a kölyök?
A férfi Yuukira nézett, aki a kinézett kölyökre mutatott.
-Ó kisasszony biztosan nem akarja azt a korcsot, van annál sokkal aranyosabb kutyus!
Egy kutyát gyorsan felkapott és elkezdte mutogatni, de már Yuko is észrevette a turpisságot és ő is a nővére által kiválasztott kutyát akarta. Végül az árus kétségbeesésében a székére süppedt.
-Sajnálom kisasszonyok, de ezt a kutyát nem tudom eladni! Már nagyon sokan megakarták venni, de azonnal vissza is hozták.
-Megfizetem!
Az árus Yuukira nézett.
-Nem eladó!
-A dupláját fizetem!
-Akkor ezt is megveszitek! Ugyanis ő az oka, hogy nem tudom eladni azt a kutyát!
A lányok értetlenül néztek a férfira, mire ő megfogott egy láncot és húzni kezdte. A lánc végén egy koszos embergyerek volt. Bokáig érő ruhája szakadt és piszkos volt. Egykoron nagyon szép lehetett, ahogy a haja is. Egyenes haja kócosan, csimbókba állt, sőt még az arca sem látszódót ki a piszkos hajból. Yuukit nem érdekelte a lány csak nyűgnek tekintette, de vele ellentétben Yuko érdeklődve guggolt le a koszcsomag elé. Az első gondolat, ami eszébe jutott a kislánynak, hogy nagyon büdös, alaposan meg kell fürdetni. Megfogta a lány piszkos haját és elhúzta annak arcából. A látványtól a lélegzete is elállt. Bőre a kosz ellenére, hófehér, akár a hó. Szája cserepes, de aranyosan telt. És a szemei... a legcsodálatosabb dolog amit látott emberen. Azok a sötétzöld szemek emlékeztették a szülőföldjére, ahol rengeteg zöld volt. Kellet neki ez a lány. Ha testőrnek nem jönne be, akkor még így is lehetne szolgáló. Az ő szolgálója. Tetszett neki ez a gondolat.
-Áll az alku!
Nővére meglepődött húga határozottságán
-Biztos vagy benne?
-Azt mondtad, hogy Ninko-sama következmény nélkül engedett ki minket vásárolni, és hogy azt veszünk amit csak akarunk.
-Ez így is van!
-Akkor biztos vagyok, mehetünk haza Yuuki onee-sama!
Yuuki minden kapott pénzüket odaadta az árusnak , aki boldogságtól vigyorogva vette el a pénzt és cserébe a két láncpórázt adta oda a lányoknak.
Yuuki a kutyát húzta magával, de Yuko egy gyermeket.
Amikor megérkeztek, Ninko-sama az üzlet tulajdonosa nagyon mérges lett a két koszos "dög" miatt. De amint megmosdatták a gyereket és a kutyát félelmetes mosoly terült el az arcán. A kutya szép és egészséges volt. A fogai is rendben voltak. Tökéletes őrzőt lehet belőle nevelni. A kislány sápadt és sovány volt. Testén karmolás és harapások voltak, némelyik seb elgennyesedett. A haja búza-szőke, arca beesett. Egyedül ami szép volt benne azok a zöld szemek. Ninko-sama rábízta a lányt a szolgálókra, hogy tanítsák be az alapvető dolgokra, a kutyát pedig kiköttette, hogy vigyázzon a kertre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése