Egy új világ vagy még sem? 14

14.fejezet

Sziasztok! Ahogy láthatjátok a mostani fejezet nem túl hosszú, de annál izgibb. Arra gondoltam, hogy fokozom a drámai hatást, jó mi?! Kedves barátom ismét egy fantasztikus rajzot alkotott, nagy tapsot neki!!! Nem hallom! (Ja bocsi amúgy se hallanám). További rajzait ezen az oldalon megnézhetitek: http://monsterwolf217.deviantart.com/

Jó olvasást, és ne utáljatok a kövi rész hamarosan jön.

Egy hónappal korábban a pokolban

Különleges tudósítás a sámánok gyűlésén

-És elérkezett az a pillanat amire mindenki várt! Mint tudjuk a fajaink sámánjai különösen kezdtek el viselkedni. Egy rendkívül fontos jóslatot fognak megjósolni. 

Egy hatalmas sátorban a fajok sámánjai a középen égő tüzet ülték kőrbe.

-A sámánok elkezdtek kántálni és ahogy látom most már transzba estek. A mormogások egyre hangosabb és hangosabb lettek.

És ekkor vagy kórusba vagy csak az egyikük elkezdte mondani a jóslatot.

-Világunkat egy idegen faj fenyegeti. Ha nem cselekszünk elpusztulunk.

-Hamarosan egy idegen fog megérkezni világunkba.

-Ereje hatalmas és olyan információk birtokában van, ami megmentheti a világunkat.

A sámánok között a legfiatalabb vérfarkas Vud szólalt meg transzos állapotban

.

-Segítőnk egy vérfarkas kinek bundája színe foltos és nagy hatalmú tudást birtokol.

Minden sámán hirtelen lehajtották a fejüket.

-Hát attól tartok nagy bajban lehetünk és hogy ha jól értem egy vérfarkas kezében van a sorsunk. Átadom a szót tudósító társamnak aki a tanácsnál készíti következő interjút.

-Üdvözlök mindenkit, igen itt vagyok valamennyi tanács tag között. Önök mit gondolnak -e jóslatról?

-Nevetséges!

-Képtelenség! Nálunk erősebb lények nem léteznek!

-De csak annyit mondhatunk, hogy mindenki tartsa nyitva a szemét és hogyha látnak egy olyan vérfarkast akire illik a leírás azonnal vegye fel velünk a kapcsolatot.

Vissza a jelenbe

-Ki a fene maga?! És hogy jutott be! Mégis hogy képzeli, hogy a férjem különleges whiskyjét kibontotta?!
-Haha! Pont mint Kellan emlékeiben. Ön aztán nem köntörfalaz. Kellan különleges alkalomra tartogatta, sajnos ez is az.
A nő megrökönyödve rázta a fejét és nézet rám. Felvettem a poharát és odaadtam neki.
-Talán jobb lenne, hogy ha leülne, mert amit mondani fogok az megváltoztat mindent. A fiai is itt vannak?
Kikerekedett szemmel hol a poharat hol engem nézet, majd bólintott. Hallottam, ahogy négy pár siető lépteket közeledik. Az ajtó ismét kitárult és ott voltak ők.
-Nagyszerű már csak rátok vártunk!
A négy férfi döbbenten néztek rám, majd az anyjukra.
-Kérlek üljetek le, már kiöntöttem az italotokat.
A négy férfi hihetetlenül jóképű volt. Csak ne lennének ennyire öregek, de persze a koruk nem látszódik meg. Csak három férfi ült le, az egyikük állva maradt. Tudom, hogy ki ő, Angelou, koromfekete haja a füléig ér, szemei sötétbarnák sárga pöttyökkel. Az arcán egy vágás heg van, míg a másik oldalon egy lila zúzódás nyom. Nem is lepődöm meg.
-Akkor ha már mindenki itt van, engedjétek meg, hogy bemutatkozzam.
Kikapcsoltam a hang torzított és hátrahajtottam a kapucnim.
-A nevem Suzana és Kellan küldött.

Mindenki kikerekedett szemmel néztek rám. Marone elejtette a poharát, ami ripityára tört. Aggódva mentem hozzá felszedni az üvegdarabkákat.
-Jól vagy Marone?
Kérdeztem mire a nő csak dadogva próbált valamit mondani, de nem értettem. Valami baj lehet, hogy ha Marone ennyire lesokkolt, talán már tudja, hogy mi történt a férjével?
-Te vagy az!
Mi?! Felálltam és Conorra néztem.
-Mégis honnan..?
Mielőtt befejezhettem volna Juilliard mint mindig alfához méltón vette át a szót.
-Egy hónappal ezelőtt a sámánok megjósolták, hogy egy foltos farkas megjelenik.
-Aki megment minket a haláltól.
Conor megdörzsölte az orrnyergét és számonkérőn nézet rám.
-Nos, igen ezért is jöttem.
-Tehát van valami más?
-Sajnos igen Conor.
Conor és a többiek döbbenten néztek rám. Angelou idegesen lépett előre egyet és dühösen nézet rám.
-Mégis honnan tudod a nevét! Ki vagy te?
Majd Márk vette át a szót, aki nyugodt maszkát felvette.
-Honan ismered az apánkat? És hol van ő?
Végignéztem a fiukon majd Marone-ra néztem. Belebámultam a szemébe és az utolsó korty whiskymet lehúztam.
-Nagyon sajnálom, de ő már nincs az élők között.